Best of...

A pofám leszakad, a melóhelyen minig hallok valamit ami jobb kedvre derít. Az van ugyanis, hogy a cég fizet nekünk egy angoltanárt, aki idejár a tévébe, és bármikor, ha van egy órád bemész hozzá, és angoloztok. Ugyanígy van beszédtechnika tanárunk is, szóval olyan műveltek leszünk mint a fene. Mondjuk jó érzés, hogy a cég törődik velünk, és ingyen és bérmentve képez minket, sőőt, még új névjegykártyát is kaptunk ami nagyon dizájnos, most már aztán olyan menők lettünk, hogy csak úgy füstöl. Na de nem ezért ragadtam tolat most, hanem, hogy közöljem kedves és hű olvasóimmal a mai beszólást. A helyzet a következő: Angoltanár jön, kolleginától kérdezi készült e (aki egyébként tanárként (is) dolgozik), a válasz, hogy nem mert (na most figyelj) "Tegnap kaptam egy ülőgarnitúrát"! Elképzelem, hogy megvan az ülőgarnitúra ül rajta és nem tud tanulni, mert ül:D! Ennél már a "kutyám megette a házimat" is jobb. Jó látni, hogy nálamnál jóval fenőtebb emberek milyen gyerekesek tundak lenni néha. Komolyan mondom olyan a hangulat bent mintha a fősulin lennék. Jó, azért tisztelem a korkülönbséget, mert olyan 10-15 évvel mindenki idősebb nálam, de ettől függetlenül ugyanúgy ökörködünk meg minden. Jó bejárni na...