Játékok I.rész

Nagytakarítást csináltam a gépen. Letöröltem minden olyan filmet ami nem érdekel és az összes játékot. Igazából nem azért mert kellett a hely. csak hát rájöttem, hogy az eddig nyüstölt játékok vackok. Na jó nem, de hát már egyik sem tudott lázba hozni. Az van ugyanis, hogy én még mindig nagyon szeretek játszani és ha van valami izgalmas nem hagyom veszni a dolgot. De a mostani felhozatal nagyon gyenge volt. A Quake4 jó volt nagyon is, csak hát marha unalmas. Ugyanolyan pályák, ugyanolyan ellenfelek, szóval dögunalom, ráadásul a sztori is béna volt. Az Oblivion mint szerepjáték nagyon is jó volt, csak egyszer már végigpörgettem, most is csak nosztalgiából vettem elő, de unalmas volt ez is. Majd végül az X- Baldes című igencsak jól sikerült de botrányosan átírt akciójáték távozott az örök vadászmezőkre, mert hát tényleg jól meg volt csinálva, bár a kameramozgástól hülyét kaptam, de annyira rossz volt az irányítás, hogy játszhatatlan volt. Vagyis volt egy két rész aminél a hajamat téptem, mert hát az egy dolog, hogy ami konzolon gamepaddal működik, az lehet hogy PC-n, billentyűzeten már nem olyan jó….
Pedig egy időben úgy szerettem játszani. Emlékszem mikor öcsémmel kaptunk kraácsonyra egy Commodore Plus4-est ami sokkalta menőbb volt mint a 64-es, bár kétség kívül kevesebb játék volt rá, de legalább nem kellett Turbo kazettát betölteni minden játék előtt. Szóval ott nyomtunk egy faltörő játékot, amiben egymást szívattuk a rekordokkal, minden nap új kihívások elé állítva egymást. Jaj de jó is volt, na de egyszer sikerült végigvinnem. Az összes pályát végigromboltam, az összes pontot begyűjtöttem. Az volt az első játék amit végigvittem. Majd jött a PC. Húúú, emlékszem számítástechnika szakkörön mennyit játszottunk a Golden Axe című fantasy akció játékkal, ahol mindenki a törpével akart lenni mert annak nagyon menő fejszéje volt és a varázslatai is sokkal jobbak voltak amint az idétlen karddal hadonászó barbár meg amazon karakternek. Azt is végigvittük, igaz ketten Szallai Tamás nevű volt osztálytársammal. Ő azóta börtönben csücsül Németországban mert a hülyéje postán adott fel füvet az egyik haverjának és ráírta a feladót is. De a játékhoz értett ez kétségtelen.

Aztán jött a Xenon2 nevű csoda, melynek első részéhez sajnos nem volt szerencsém, de a második rész sok-sok álmatlan éjszakát okozott a Lantos testvéreknek. Ebben a játékban ugyanis felfelé kellett haladni egy kis űrhajóval és lőni midenre amit láttunk. Külön stratégiákat találtunk ki, meg koreográfiákat, hogy „ha ez a nagy pók ilyet lő akkor te arra mész én meg erre és akkor te ilyet lősz én meg bejövök mögéd” meg ilyenek. Ketten játszottunk, jó volt az is.
Majd az Another World hülyített meg midnenkit a faluban mert hát abban a játékban láttunk ELŐSZÖR 3D-s grafikát játékban. A DOOM nem számít annak, az csalt.

Aztán nem volt megállás, Prince of Persia, melynek majd az összes részével játszottam, Baldurs’ Gate, mely egy szerepjáték volt. Ezekről tudni kell, hogy lényegében arról szólnak, hogy mindenki fossa a szót. Angolul persze. mi meg nem tudtunk angolul, de azért valahogy elnavigáltunk a játékban, megtanultuk, hogy a +3 kardnak nagyobb a dímídzse mint a +2-nek, meg ilyen okosságokat.

Szóval el voltunk azokkal is. Majd egy nagyobb számítástechnikai beruházás után jöttek a menőbb játékok, mint a starcraft, amire öcsém és pár haverja úgy rászívta magát, hogy versenyekre jártak, meg csapatot is csináltak. öcsém nagyon kemény volt, szinte pillanatok alatt kisebb hadseregeket gyártott le, míg én azon gondolkoztam, hogy akkor most az egy szem katonámat merre is küldjem felderíteni. Öcsém végül,l kiszállt a csapatból mert hallotta, hogy az egyik tag azzal próbál csajozni, hogy mennyi zergelint vagy mit képes gyártani 10 perc alatt. Szóval jól döntött na. Maga a játék pedig veszett jó volt bár miután végigvittem az emberekkel nem érdekelt, valahogy sosem tudtam beleélni magam egy nyáladzó rovar vagy egy pszi izé bőrébe, szóval itt bukott a dolog, de majd a második rész…

Huh egyelőre ennyi, de nemsoká folytatom ha már így belejöttem:D