2009. november 14., szombat

Miután apukám felismerte a helyzetemben rejlő lehetőséget újfent felkínálta az eddig mindig visszautasításba torkolló lehetőséget, miszerint kóstoljam meg a nagybátyám által kotyvasztott, a rozsdát is kitűnően maró pálinkát. Összetételéről nyilatkozni nem tudok, valami ami olyan mint a kénsav de nem halsz meg rögtön. Csak szeretnél... Mindenesetre ez így reggel fél 8-kor éhgyomorra erős volt, azt hiszem visszafekszem még egy kicsit....

Nincsenek megjegyzések: