Hát komolyan mondom, ilyen jó itthonlétem még soha nem volt. Egész nap lényegében semmit, e tényleg semmit sem csináltam. Egész nap netezgettem, tévéztem, olvasgattam, játszottam a kutyámmal és kész... Ja és ami a legjobb volt az az egész itthonlétemet körüllengő igénytelenség. Egész hétvégén, sőt még most is egy szakadt és agyonhasznált melegítőben flangálok, meg egy marha csúnya sárga polóban. Borostásan (meg fogok brotválkozni) és kócosan. Annyira jó:D! Mondjuk megszoktam ugyan, hogy meló meg minden miatt ki kell nézni valahogy és most nagyon élveztem. Akkor keltem amikor akartam, akkor feküdtem amikor akartam, nem stresszeltem, nem hívtak fel (na jó ez nem igaz, mert a rendőrség kétszer is keresett, hogy baleset van). Teljesen megnyugodtam és kiengedtem. Ami mondjuk nagy szó, mert ez elég nehezen megy mostanában. Sanyival elmentünk sörözgetni, amiből boroskóla lett, mert nálunk kettő azaz kettő darab nagy vörösboros 310 forint! Szóval ennek örömére sok-sok ilyen nedű mellett (mely közben gyakran biztattuk egymást, azzal, hogy „ne ízleld-igyad baszod- nyeljed”) megbeszéltük az élet nagy dolgait. A nőket, kocsikat, melót, pénzt, jövőt, meg mindent amit a férfiemberek ilyenkor fontosnak tartanak...
Amúgy tényleg sokat pihentem, jó volt nagyon...rám fért már. Vannak ötleteim megint, és majdhogynem szeretnék is dolgozni...szóval a fenékberúgás és egy kis pihenés csodát tett:D! Ma este meg megyek vissza Kecskemétre, mert van egy fontos tárgyalás/megbeszélés...
szóval minden okés, és NYEHEHHEHEEEE:D
Ja és Sanyi legnagyobb beszólása: "Baszd meg Csabi 24 évesek vagyunk és semmi...mások ilyenkor túl vannak az első váláson.."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése