Azt hiszem beteges a vonzalmam, a nagy fegyverek, és ha lehet még nagyobb bogarak iránt. Főleg ha ez a kettő egy filmben találkozik, akkor jön el ám igazán a Kánaán és könnyes szemmel, a párnám csücskét markolászva nézek végig, még egy oly nyilvánvalóan rossz filmet is mint a Starship Troopers 3- Csillagközi invázió 3-at. Na de most komolyan, melyik férfitársam tudna ellenállni, a háború és a hideg acél hívó szavának? Na ugye, hogy senki? Kivéve a pacifista köcsögöket, de hát ugye ők buzik….
Szóval kezdődött mindez, még jó sok évvel ezelőtt, mikor is haverom beállított az első résszel, még agyonmásolt VHS-en, már akkor teljesen magával ragadott a film, még akkor is ha a közel két órás játékidőből, olyan 30 percben történik valami, a többi lelkizés, meg nyavalygás, meg „Rico most marad vagy sem?” kérdés alapos kivesézése volt. Na de ami utána jött…!!! Akció, bogarak, nagy puskák, önfeláldozás, és minden amitől egy akkor még korombeli kissrácnak mellkasán kinő a szőr. Már akkor tudtam, hogy ha nem jön be az élet, és nem leszek menő gazdag, akkor felveszem a listámra az „űrgyalogos” foglalkozást, közvetlenül a vámpírvadász mögé.
A kissé felejthető második rész után, mai azért annyira nem volt rossz, lévén voltak bogarak, meg puskák, meg ha lehet még reménytelenebb helyzet, mint egyébként, szóval jó kis B-s mozi volt, ami még izgalmas és értékes is volt a maga módján. Szerettem én azt is, főleg a vége tetszett, volt ám önfeláldozás és eksön dögivel, ropogtak a fegyverek, hullottak a dögök, és még az sem zavart, hogy ha lehet akkor még többet nyavalyognak, és nem csinálnak semmit, de hát a hangulat az sok mindent elvitt a hátán, mert mindig, úgy voltak, hogy na majd most lesz gyakás. Aztán nem, de sebaj, mert a bogarak betörtek, a bázisra, és nem volt menekvés, „ratatata-ratata-ratata”
Majd mikor megtudtam, hogy az első részből készült játék, mégpedig FPS, na akkor aztán minden fanatizmusomat bevetve feltúrtam az internetet egy használható torrentért, és letöltöttem a Starship Troopers játékot! Bezony, megtettem, és nem bántam meg. Egy egyszerű katona bőrébe bújva vehettem részt a bogárháború mindennapjaiban, lövészárokban kuporogva, csak az égiekben bízva, izzadó tenyérrel markoltam az egeret, mert tudtam, hogy támadás várható. Többször ellenőriztem a fegyverem, mert tudtam, hogy csatában csak rá számíthatok. Majd a horizonton mozgást láttam, de már késő volt, több száz bogár rohant felém, ami az én 17 colos monitoromat tekintve nem kis szám, nem is láttam mást csak bogarat. Persze egyből ráfeküdtem a „tűz” gombra, lőttem én mident ami mozgott, menekültem, és megint csak lőttem. Igazából csak a játék vége felé jöttem rá, miután elintéztem vagy 154861484 bogarat, hogy tulajdonképpen egy marha unalmas játékkal játszok, mert hát nem túl változatos a játékmenet, de ilyenkor mindig felcsendült EZ, és az unalomról megfeledkezve, újratáraztam, és harcoltam az emberiségért. Hiszen mi az a kis unalom és elvesztegettet jópár óra, ahhoz az érzéshez képest mikor az ember ott állhatott az első részben megismert Outpost 29-es erőd falán, (tudjátok, amit bedaráltak már egyszer a bogarak, de a Rosszcsontok odamentek, és ők is elvesztették, de előtte azért még szétrúgtak pár segget a sivatagban) tudva hogy mi történik majd, hiszen az első kompánia is befürdött de akkor is…
Naszóval ezen emlékek után ültem neki, a 3. résznek ami, hogy is mondjam, nem egy nagy durranás, sőőt! Igazából semmi eredeti ötlet nincs benne, ami jó azt is a rajzfilmből lopták. Ja, hogy nem mondtam volt ám rajzfilm is, ami igazából olyan animációs volt de öcsémmel imádtuk és néztük rendületlen. Szóval semmi új nincs a filmben, a történetre nem is nagyon pazarolnék helyet, mert nincs is nagyon, nem is ez a lényeg, hanem a hangulat! Ami megvan de nagyon is. Sőt imádtam, főleg a sok bejátszás miatt, amiben a kormány ara buzdít, hogy lépjünk be a seregbe (ja hogy még ezek után van olyan?). Érdekesen oldották meg ezt a részt, nagyon jól előrevetíti, hogy ha egy több évtizede tartó háború hogyan alakítja az emberek gondokozását, főleg ha az a háború a fennmaradásért és nem egy sivatagos területért, vagy az olajért folyik. Erre talán a legjobb példa, az alább zene, ami el is hangzik, na jó nem végig, a filmben, amolyan slágerféle a földön, érdemes végighallgatni, ITT!
A film többi része nem érdemel túl sok szót, a CGI effektek még az első részben is sokkal jobbak voltak, a történet ratyi, a színészek, hááát szarok azok is, de nem is baj, mert úgy is hamar halnak, szóval nem egy Oscar díjas alkotás, de azt mondom, érdemes megnézni, rajongóknak kötelező darab. Ja és még egy jó hír a végére, John Rico, vagyis Casper Van Dien VISSZATÉRT!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése