Papírvirágok….

Tudom én vagyok mélabús mostanában. Ma délelőtt voltunk egy idősek otthonába szervezett foglalkozáson, ahol az idős nénik és bácsik papírvirágokat hajtogattak. Csak elképzeltem, hogy nagy részük megélt egy vagy esetleg 2 világháborút, egész életében dolgozott, vannak gyerekei és unokái, akikért nem kevés áldozatot hozott. Szóval végig élte az életét, ahogy azt kell. Aztán mi a vége? Egy idősek otthonában papírvirágokat hajtogatsz, közben pedig úgy beszélnek veled mintha gyerek lennél, és arról tartanak kiselőadást, hogy a technokol miért nem ideális a papírvirág megragasztására… hát de tényleg…. ennyi lenne az egész? Tehetsz bármit, akkor is papírvirágokat hajtogatsz majd. Erre már csak hab a tortán, hogy kijönnek a tévések, akik széles vigyorral felveszik, amint papírvirágokat hajtogatsz, mert az olyan aranyos, hogy ha az idősek papírvirágokat hajtogatnak. jó lesz majd a híradó végére, valami kis színesbe, hogy kiteljen az idő, mert nyáron kevesebb a téma. Nem kellene ennyit filóznom és csak csinálni, de nagyon kellene egy kis pihenő, mert egyre nehezebben tudom megmagyarázni magamnak, hogy nem csak kihasználom az embereket, az életüket, hanem teszek is valami hasznosat. Minden esetre 90 évesen nem szeretnék papírvirágokat hajtogatni egy tv stáb előtt… Papírvirágok…