2008. november 25., kedd

Írás Közben

Munkám jelentő részét az teszi, ki, hogy a gép előtt ülök és írok. Híreket, magazin narrációs szövegeket, meg mindent amivel megbíznak, mert hát a munkaköri leírásomban az előre meghatározott feladatok mellett, az utolsó sorban az áll „amivel a főszerkesztő megbíz”. Ezért hát elég sokat kell írnom egy nap, ami nem is olyan rossz dolog, révén, ezt tanultam, meg szeretem is csinálni. Na de néha nem megy. Nagyon nem. Olyan mintha bevettem volna a fogalmazásgátlót, és csak nézek ki a fejemből mint egy hülye, bámulva a villogó kurzort az üres fehér képernyőn. Na ilyenkor jön a zene…
Youtube-ra fe, fülest a fülre és mehet! Általában a tingli tangli zenék nem nagyon ihletnek meg, ezért a VIVA tévé kínálatát már az első körben elvetem. Franc se akar Márkot, meg Anti Fitnes klubot hallgatni, mikor amúgy se megy a meló, ilyeneket hallgattam 3 évig a rádióban, elegem is lett belőle gyorsan. Második körben az alternatív zenék potyognak ki, mivel a „hárman haltak meg abban a közúti balesetben….” kezdetű hírekhez nem igazán passzol a sámándob. Végül marad a metál. Most tudom, Gudricza kollega a kommentekben leszedi rólam a keresztvizet, hogy összekeverem a stílusokat, de annyi baj legyen, egy pár sör mellett meggyőzhető vagyok. Ezekben a zenékben az a jó, hogy teljesen kitakarítják az agyam, és miközben torzít a gitár, pont leszarom a világot. Szóval ami írás közben igazán meghozza a kedvem az alább felsorolt pár szám, ezeket csak azért rakom ki, hogy tudjátok, milyen zenék hatására születnek a kecskeméti hírek…
(Ja és a kötelező FALCO!!!)

Maximum The Hormone - Zetsubou Billy - ütős kis zene, általában ezzel kezdema napot, japánul süvölteni, közben meg valami rep félét is imitálni, gyönyörű... (ráadásul egy nagyon jó anime a Death Note zenéje, ami különösen sokat dob rajta)

Horse The Band - Bunnies- ezt még Gudricza ex lakótárs mutatta, és hát felismerve a bandában rejlő értékeket serényen hallgatom a többi gyönygszemet is, pl ezt: HORSE the band- A Million Exploding Suns

Leningrad Cowboys - My Way- jó kis banda, jó kis feldolgozásokkal, finnek asszem

Beethoven- Moonlight Sonata- csak hogy senki ne mondja rám, hogy büdösbunkó...

És a végére kedvenc svéd technomágusom akiben az a jó, hogy képes egy zenét háromszor eladni a népnek, nagyokat kaszálva vele, mert hát a manapság oly népszerű All I Ever Wanted , eredetije valahogy így hangzik, de a másik slágergyanus Now You're Gone se mai csirke már, svédül valahogy más a szöveg is, valahogy ÍGY hangzik...

És mivel megígértem a végére FALCO!!!!!

2 megjegyzés:

nus írta...

falcótól, az osztrák zámbó jimmytől csak a rock me amadeus! http://www.youtube.com/watch?v=_1Vha3jHiJw

ez a japán szar meg tiszta olyan mint a limp bizkit dark/goth nyilas misik és kagomék előadásában. végighallgattam és kedvem támadt egy hollóval a vállamon kimenni a tescóba tamaxos munkatársakat ijesztgetni. szóval elég jó

birkusz írta...

...a my way-t meg inkább hallgasd Sid Vicious-től, mert attól sokkal jobban jön az ihlet...nehogy a végén minőségi hírek nélkül maradjon, ez az oly válogatós kecskeméti közönség..:)