
2009. december 30., szerda
2009. december 28., hétfő
tőlem- nektek:d
Ó hogy mennyit kerestem ezt a számot, komolyan mondom mikor először meghallottam emlékszem ezért a számért akartam megtanulni fütyülni (kicsi voltam még na:D). Ez után zabáltam a sárgarépát, mert attól azt mondták, hogy meg lehet tanulni, pedig nem is. De sebaj, azért csak összejött és végre megtaláltam mert az a helyzet, hogy teljesen elfelejtettem a címét meg az előadóját is, így meg elég nehéz keresni valamit.
nem ember aki erre nem akar táncolni (részegen-józanul mindegy)
nem ember aki erre nem akar táncolni (részegen-józanul mindegy)
2009. december 27., vasárnap
GRRR
valaki meg tudná mondani, hogy a twitteres dobozban miért egy idegbeteg kínai ökörségeit lehet olvasni és nem az én magam által szült és kitalált rendkívül mélyenszántó és magasröptű gondolataimat????
Karácsony
Igazából még nem is írtam arról, hogy volt karácsony is. De bizony volt, gondolom mindenki észrevette, ajándékok utáni szaladgálás meg idegeskedés, hogy akkor biztosan tetszeni fog-e meg ilyenek. Mondjuk én biztosra mentem, és egy levegőre megvettem mindent. A legnagyobb ajándéknál biztosra mentem és be is jött:P! Szóval egészen jó volt ez a karácsony annak ellenére, hogy semmilyen karácsonyi hangulatom nem volt. Ez pedig nagyon nem volt jó, inkább túlélésre játszottam. De annyi baj legyen, hozott a jézuska sok szépet meg jó, bár az ing+zokni kombináció már nem túl kreatív de ha jobban belegondolok elég nehéz lehet nekem ajándékot venni. Mint úgy pasinak általában. Szóval végül is minden okés volt idén karácsonykor,(azért 23án tartottunk egy kis bulit a kollégákkal az is jó volt:D) most meg megyek vissza Kecskemétre kis after karácsonyra.
engem meggyőzött
2009. december 26., szombat
kis kitérő
Évente egyszer erőt vesz rajtam, hogy játszani kellene egy kis MMORPG-t. Ilyenkor öcsém elmegy és felpakolja a gépemre a WoW-ot. Azzal aztán játszok egy hétig és törlöm a fenébe, így tudva le egy újabb évre ilyen irányú perverzióimat. Tegnap épp egy instában voltunk mikor a healer nem gyógyított semmit így wipe-olt a party. A sokadik wtf után bevallotta, hogy a tévében a karácsonyi éneket nézte valamelyik adón. Karácsony van, nem lehet rá haragudni.
Dark Floors
A tegnapi második filma Dark Floors volt aminek különlegessége, hogy a méltán híres Lordi zenekar is feltűnik benne, a maguk meglehetősen extravagáns külsejükkel. Az amúgy eurovíziós dalfesztivált is nyert zenekarnak nem sok szerep jut viszont ezt nem is bántam annyira, elég volt hogy megjelennek meg futnak, meg kiabálnak, hogy "hjausjjffsee" Szóval valami ilyet. Amúgy maga a film eszméletlenül jó! De tényleg én sokal kevesebbet vártam, de annál többet kaptam. Erre még öcsém is azt mondta, hogy jó, pedig az már nagy dolog. A történetet nem írom le mert akkor nem nézitek meg ami nagy hiba lenne. Szóval itt az simertető:
"Ben tomográfos agyvizsgálatra viszi a kórházba autista kislányát, Sarah-t, de amikor megrendül bizalma a kezelésben, úgy dönt, erőszakkal is elviszi onnan a kislányt. Menekülésük közben a lift áramkimaradás miatt leáll, és ők három idegennel összezárva kénytelenek megvárni, míg az ajtó kinyílik. A kórház folyosóit elnéptelenedve találják. Csakhamar megcsonkított holttestekre bukkannak, és egy titokzatos, sötét világ szörnyei támadnak rájuk. Rá kell ébredniük, hogy a csoport megmenekülése egyedül a kislányon múlik."
Nem is írok többet, tessék megnézni és izgulni, majd
a kissé kiszámítható WTF után elfilózgatni, hogy akkor most mi is meg hogy is?
"Ben tomográfos agyvizsgálatra viszi a kórházba autista kislányát, Sarah-t, de amikor megrendül bizalma a kezelésben, úgy dönt, erőszakkal is elviszi onnan a kislányt. Menekülésük közben a lift áramkimaradás miatt leáll, és ők három idegennel összezárva kénytelenek megvárni, míg az ajtó kinyílik. A kórház folyosóit elnéptelenedve találják. Csakhamar megcsonkított holttestekre bukkannak, és egy titokzatos, sötét világ szörnyei támadnak rájuk. Rá kell ébredniük, hogy a csoport megmenekülése egyedül a kislányon múlik."
Nem is írok többet, tessék megnézni és izgulni, majd
a kissé kiszámítható WTF után elfilózgatni, hogy akkor most mi is meg hogy is?

A mars szelleme
A tegnapi horrormaratonból végül is kimaradt a Náci Zombik című csoda, mert hát mára is kell hagyni valamit, na meg mert mégiscsak karácsony van. Viszont megnéztük a Mars szelleme című John carpenter csodát ami a "Dolog" horror után elég biztatónak tűnt. De csak tűnt, mert kb. z 5. perc után kiderült, hogy egy erősen zs kategóriás vacak. A történet lényegében annyi, hogy a marsot teljesen terraformálták, városokat alapítottak meg ilyenek, szóval egy egészen kis pofás földet alakítottak ki. Egészen addig amíg véletlenül fel nem fedeznek egy marha nagy ajtót egy hegy alatt. Persze azt rögtön buzerálni kell, így kiszabadul millió billió szellem akik megszállva az embereket kardokkal elkezdik mészárolni azokat akik kimaradtak a buliból. Na egy ilyen városba érkeznek meg hőseink, akik annak rendje és módja szerint jól megdöbbennek aztán meg lőni kezdenek meg nyomják a a laza dumákat. A karakterekről mindenképp el kell mondani, hogy bár egy ilyen filmben nem várunk olyan sok dimenziós szereplőket, azt az egyet azért illett volna rájuk erőltetni. Én még ilyen egyszerű embereket nem láttam. Az egyik mindig dugni akar, a másik meg lövöldözni, na meg van olyan is aki csak túlélne. Azért megsúgom, hogy csak az egyikük vágya teljesül.Bár a film legnagyobb mondata a következő: "- nézd béjbi kint vannak ezek az őrültek és lehet mind meghalunk, szóval ez lehet az utolsó esélyünk egy kis mókára.- igazad van tényleg. (kufirc)" Szóval valmai ilyesmi a film, jó nagy baromság, még szerintem is, bár egynek jó volt. A végéről pedig nem sok minden mesélni való van, mert hát a nagymellű szőke csaj meg Ice-T a kemény nézésű rapper túléli.

2009. december 25., péntek
Halál a Mikulásra!!!
"Nathan Grills közegészségügyi kutató szerint epidemilógiai szempontból összefüggés van a Mikulás-kultuszt ápoló országok és azok között, ahol magas az elhízott gyermekek aránya. Mindazonáltal úgy vélekedett, korai még feltételezni ok-okozati összefüggést, még ha Mikulás alakja szerinte azt az üzenetet hordozza is, hogy "kövérség a jó humor és a kedélyesség szinonimája".
Grills emlékeztetett arra, hogy egyes országokban süteménnyel és brandyvel szokás várni a Mikulást, ami "persze rosszat tesz az alakjának és a háziak túlsúlyának is. Sokkal inkább arra kellene biztatni, hogy abból a répából és zellerből egyen ő is, amellyel a rénszarvast várják". Kifogásolva, hogy egyes képeslapokon a Télapó ráadásul pipázik is, felidézte, hogyan gondolkodhat erről egy 12 éves gyermek: "dohányzik, nemsokára 99 éves lesz, és nem vitte el a tüdőrák". A Mikulás más veszélyes tevékenységekkel is vádolható: amikor például rénszarvasszánján körülutazza a földet, soha sem köti be a biztonsági övet, és nem visel sisakot.
Világjárvány idején valóságos a veszély, hogy a Mikulás - bevásárlóközpontokban és utcákon tevékenykedő képviselői révén - elkapja vagy terjeszti az újinfluenza vírusát. "A Mikulás a fertőző betegségek potenciális hordozója" - mutatott rá Grills, aki egy tanulmányt idézve azt írta, hogy naponta átlagosan legalább tízszer köhögnek vagy tüsszentenek rá. A kutató meglepődött azon, hogy "Mikulás-felvételkor" nem kérnek a jelentkezőktől egészségügyi alkalmasságit, és a saját Télapó-tapasztalatairól beszámolva megírta, hogy "csöpögő orrú gyerekek csókolgattak és ölelgettek, és soha nem adtak alkalmat arra, hogy két +ügyfél+ között megtöröljem az arcomat".
Grills szerint komoly kutatásokra lenne szükség arról, hogy a Mikulás milyen káros hatást gyakorol az egészségre, és milyen fertőzési kockázatot jelentenek a dublőrei. A kutató új Télapó-imázst javasol: karcsú, sportos embert, aki edzéssel készül a kemény decemberi megpróbáltatásra."
Ilyen kutatónak én is elmennék...
Grills emlékeztetett arra, hogy egyes országokban süteménnyel és brandyvel szokás várni a Mikulást, ami "persze rosszat tesz az alakjának és a háziak túlsúlyának is. Sokkal inkább arra kellene biztatni, hogy abból a répából és zellerből egyen ő is, amellyel a rénszarvast várják". Kifogásolva, hogy egyes képeslapokon a Télapó ráadásul pipázik is, felidézte, hogyan gondolkodhat erről egy 12 éves gyermek: "dohányzik, nemsokára 99 éves lesz, és nem vitte el a tüdőrák". A Mikulás más veszélyes tevékenységekkel is vádolható: amikor például rénszarvasszánján körülutazza a földet, soha sem köti be a biztonsági övet, és nem visel sisakot.
Világjárvány idején valóságos a veszély, hogy a Mikulás - bevásárlóközpontokban és utcákon tevékenykedő képviselői révén - elkapja vagy terjeszti az újinfluenza vírusát. "A Mikulás a fertőző betegségek potenciális hordozója" - mutatott rá Grills, aki egy tanulmányt idézve azt írta, hogy naponta átlagosan legalább tízszer köhögnek vagy tüsszentenek rá. A kutató meglepődött azon, hogy "Mikulás-felvételkor" nem kérnek a jelentkezőktől egészségügyi alkalmasságit, és a saját Télapó-tapasztalatairól beszámolva megírta, hogy "csöpögő orrú gyerekek csókolgattak és ölelgettek, és soha nem adtak alkalmat arra, hogy két +ügyfél+ között megtöröljem az arcomat".
Grills szerint komoly kutatásokra lenne szükség arról, hogy a Mikulás milyen káros hatást gyakorol az egészségre, és milyen fertőzési kockázatot jelentenek a dublőrei. A kutató új Télapó-imázst javasol: karcsú, sportos embert, aki edzéssel készül a kemény decemberi megpróbáltatásra."
Ilyen kutatónak én is elmennék...
karácsonyi rettenet
A kereskedelmi tv-k karácsonyi felhozatala több mint agyalázatos. Ma például csak és kizárólag ilyen animációs biszbaszok vannak. Bezzeg régen tele volt a tv Jézusos filmekkel. Most nem azt mondom, hogy most is ezek legyenek orrvérzésig de hát akkor is. A tegnapi Karácsonyi éneket imádtam, a híd Terabithia földjére is bejött bár az egy nagyon de nagyon szomorú mese, hüppp...
Na de ma? Mézengúz, Madagaszkarácsony, Madagaszkár. Tegnap meg Shrek. ÁÁÁÁ!!! Nem baj öcsémmel lázadunk. Ma este megnézzük a Náci Zombik című csodát
Na de ma? Mézengúz, Madagaszkarácsony, Madagaszkár. Tegnap meg Shrek. ÁÁÁÁ!!! Nem baj öcsémmel lázadunk. Ma este megnézzük a Náci Zombik című csodát
2009. december 24., csütörtök
!!!
Annyira imádom a Karácsonyi Éneket, hogy nagyon. Ez az egyetlen olyan film amiben nem zavar ha énekelnek meg táncolnak. Sőt a giccses karácsonyozás sem akaszt ki és nem érdekel, hogy kívülről tudom. Szeretem nagyon! Amúgy meg sokkal jobb mint a Télapu...
Avatar, avagy a szép de buta nő esete a kicsi hólyaggal
Manapság mikor mindent le lehet tölteni a netről majdhogynem felesleges filmet készíteni moziba. De tényleg, hiába a sok beleölt millió és idő, mit sem ér az egész ha kb. 5 perc és a gépemen csücsül a mű, megspórolva majd 1500 forintot. Viszont az Avatart moziban megnézni kötelező, nincs mese. Vagyis van, nem is akármilyen…
Egy három órás filmet végigülni nagy kihívás. Még akkor is egy egyébként jó filmről van szó, ami végig leköti az embert. Mondjuk az Avatar nem ilyen, de ettől függetlenül a három óra végigülése dicséretreméltó tett. Az Avatar egyébként egy jó film. Viszont semmi olyan nincs a történetben amit ezerszer ne láttunk volna, kiégett katona aki még egy nagy dobásra készül, hogy aztán visszavonuljon és minden jó lesz, ettől megváltozik az élete, szerelmes lesz és megmenti a világot. A színészekről sem lehet túl sok mindent mesélni mert hát marha nehéz lehet egy két és fél méter magas kék valamit eljátszani, úgy hogy egyébként nem sok olyan ember él a földön aki tudná, hogy milyen érzés egy két és fél méter magas kék valaminek lenni. Egyedül Sigourney Weaver dobogtatta meg a szívem, igaz végig azért imádkoztam, hogy hagyja már abba azt a hülye tudós szerepet, kapjon fel egy nagyobb lángszórót és induljon alien-t ölni. De nem tette, szóval ez is kimaradt. Viszont az is tény, hogy az Avatar mindezek ellenére egy eszelősen jó film. Miért? Mert olyat nyújt amit nagyon kevés film mostanában. ÉLMÉNYT! Igen, ez a jó szó. Nincs csavaros történet, nincsenek bonyolult karakterek (igazából mindenki olyan egyszerű mint a bot), cserébe viszont az állunkat fogjuk keresni a teljes játékidő alatt, amit nem is fogunk megtalálni csak mikor felkapcsolják a villanyt. Már a bejáratnál osztogatott szemüveg is okot adott a bizakodásra, bár igaz annyira régen voltam 3D-s moziban, hogy én még leragadtam a „kijön a képből a csavar meg az autó” szintjén. Igazából most is valami ilyesmire számítottam, bár hála istennek nem ezt kaptam. Hogy mit? Hát azt elég nehéz elmesélni, pláne leírni, de legyen elég annyi, hogy ezt mindenképp tessék megnézni, mert ilyet a legmodernebb, csili vili házimozi rendszer sem tud. Ezt látni kell. Gyönyörű táj, részletes kidolgozás, és olyan apró ötletek amik nélkül sokkal szegényebb lenen a film. Képzeljetek el egy élő lélegző erdőt, aminek minden egyes fűszála reagál a szereplőkre, világít- forog- repül meg amit csak el tudtok képzelni. Igazából olyat is amit nem, vagy csak az én fantáziám szegényes nem tudom. És most ezt képzeljétek el a vásznon, gyönyörű színekkel és formákkal, tényleg leírhatatlan. Látszik, hogy mire költötték azt az 500 millió dollárt,a mibe a film került. Kicsit olyan érzésem volt mintha először a trükköket találták volna ki, aztán mivel megvolt a technika, jött a forgatókönyv meg a film. Bár ez most nem zavart. Jó tudom, az 500 millió sok, nagyon sok. Most lehetne írni, hogy a felét odaadhatták volna a szegényeknek, meg az éhezőknek, de hát Steven Segal-os filmek is vannak, szóval a világ már csak ilyen. Az Avatar igazán különleges mozi élmény, de az a szavakkal nehezen megfogható isteni szikra, ami a legnagyobbak közé emelhetné hiányzik belőle. Ez pedig azért bosszantó, mert tényleg csak egy egészen kicsit kellett volna többet foglalkozni a karakterekkel, meg talán itt-ott elsimítani a tempó egyenetlenségeit ahhoz, hogy több legyen jól megcsinált, de nem remekbe szabott, eszméletlen vizuális élményt nyújtó popcorn mozinál. Haragudni mégsem tudok Cameronra, mert az Avatar irdatlan méreteivel egész egyszerűen maga alá gyűri, szétroppantja az ellene szóló negatív érveimet, az utolsó fél órában pedig elégedetten konstatáltam, hogy a kanadai tűzereje még mindig páratlan a szakmában. A finálé simán letarolja a vásznat.
A végére még csak annyit, hogy a film nagyon hosszú, megtekintése előtt semmiképp ne igyatok semmit. Mondjuk a fejem is megfájdult mert a eléggé megterheli a szemet, szóval néha nem árt levenni a szemüveget, de amúgy iszkiri a moziba Avatart nézni mert ezt a filmet letölteni vétek.
Egy három órás filmet végigülni nagy kihívás. Még akkor is egy egyébként jó filmről van szó, ami végig leköti az embert. Mondjuk az Avatar nem ilyen, de ettől függetlenül a három óra végigülése dicséretreméltó tett. Az Avatar egyébként egy jó film. Viszont semmi olyan nincs a történetben amit ezerszer ne láttunk volna, kiégett katona aki még egy nagy dobásra készül, hogy aztán visszavonuljon és minden jó lesz, ettől megváltozik az élete, szerelmes lesz és megmenti a világot. A színészekről sem lehet túl sok mindent mesélni mert hát marha nehéz lehet egy két és fél méter magas kék valamit eljátszani, úgy hogy egyébként nem sok olyan ember él a földön aki tudná, hogy milyen érzés egy két és fél méter magas kék valaminek lenni. Egyedül Sigourney Weaver dobogtatta meg a szívem, igaz végig azért imádkoztam, hogy hagyja már abba azt a hülye tudós szerepet, kapjon fel egy nagyobb lángszórót és induljon alien-t ölni. De nem tette, szóval ez is kimaradt. Viszont az is tény, hogy az Avatar mindezek ellenére egy eszelősen jó film. Miért? Mert olyat nyújt amit nagyon kevés film mostanában. ÉLMÉNYT! Igen, ez a jó szó. Nincs csavaros történet, nincsenek bonyolult karakterek (igazából mindenki olyan egyszerű mint a bot), cserébe viszont az állunkat fogjuk keresni a teljes játékidő alatt, amit nem is fogunk megtalálni csak mikor felkapcsolják a villanyt. Már a bejáratnál osztogatott szemüveg is okot adott a bizakodásra, bár igaz annyira régen voltam 3D-s moziban, hogy én még leragadtam a „kijön a képből a csavar meg az autó” szintjén. Igazából most is valami ilyesmire számítottam, bár hála istennek nem ezt kaptam. Hogy mit? Hát azt elég nehéz elmesélni, pláne leírni, de legyen elég annyi, hogy ezt mindenképp tessék megnézni, mert ilyet a legmodernebb, csili vili házimozi rendszer sem tud. Ezt látni kell. Gyönyörű táj, részletes kidolgozás, és olyan apró ötletek amik nélkül sokkal szegényebb lenen a film. Képzeljetek el egy élő lélegző erdőt, aminek minden egyes fűszála reagál a szereplőkre, világít- forog- repül meg amit csak el tudtok képzelni. Igazából olyat is amit nem, vagy csak az én fantáziám szegényes nem tudom. És most ezt képzeljétek el a vásznon, gyönyörű színekkel és formákkal, tényleg leírhatatlan. Látszik, hogy mire költötték azt az 500 millió dollárt,a mibe a film került. Kicsit olyan érzésem volt mintha először a trükköket találták volna ki, aztán mivel megvolt a technika, jött a forgatókönyv meg a film. Bár ez most nem zavart. Jó tudom, az 500 millió sok, nagyon sok. Most lehetne írni, hogy a felét odaadhatták volna a szegényeknek, meg az éhezőknek, de hát Steven Segal-os filmek is vannak, szóval a világ már csak ilyen. Az Avatar igazán különleges mozi élmény, de az a szavakkal nehezen megfogható isteni szikra, ami a legnagyobbak közé emelhetné hiányzik belőle. Ez pedig azért bosszantó, mert tényleg csak egy egészen kicsit kellett volna többet foglalkozni a karakterekkel, meg talán itt-ott elsimítani a tempó egyenetlenségeit ahhoz, hogy több legyen jól megcsinált, de nem remekbe szabott, eszméletlen vizuális élményt nyújtó popcorn mozinál. Haragudni mégsem tudok Cameronra, mert az Avatar irdatlan méreteivel egész egyszerűen maga alá gyűri, szétroppantja az ellene szóló negatív érveimet, az utolsó fél órában pedig elégedetten konstatáltam, hogy a kanadai tűzereje még mindig páratlan a szakmában. A finálé simán letarolja a vásznat.
A végére még csak annyit, hogy a film nagyon hosszú, megtekintése előtt semmiképp ne igyatok semmit. Mondjuk a fejem is megfájdult mert a eléggé megterheli a szemet, szóval néha nem árt levenni a szemüveget, de amúgy iszkiri a moziba Avatart nézni mert ezt a filmet letölteni vétek.

2009. december 23., szerda
:P
Szétnézve az asztalomon rájöttem, hogy tiszta technokrata lettem. Laptop, fényképezőgép, mp3 lejátszó (köszönöm!!!) telefon (nokia N95, azon is megy a net:D), különböző kártyaolvasók, memóriakártyák, kazetták és pen-driveok. Szóval elvagyok csak nehogy aztán túl sok legyen az elektroszmog...:D
piac karácsonykor
Még hogy karácsonyi hangulat... Na puff. Ma voltunk forgatni a piacon egy ilyen körképes izét csináltunk, hogy akkor mi hogy fogy meg miből vesznek a legtöbbet és miből esett vissza a forgalom. A halas stand előtt álltunk vagy 100 emberrel együtt (ők tényleg vásárolni akartak) mikor egy nő, aki szegény benézte, hogy hol is kezdődik a végeláthatatlan sor beállt előre. Na ekkor kórusban küldték el az anyjába, meg rángatni kezdték szerencsétlent, hogy álljon a sor végére. Nem mintha nem jutna mindenkinek amúgy is, mert lényegében mindenki a rendeléséért ment, szóval volt hal dögivel csak hát "nehogy már 1 perccel később jussak hozzá"! Amúgy egész jó kis forgatás volt, csak az a baj, hogy megint szembesültünk azzal, hogy mennyire nincs pénze az embereknek. Az egyik eladó azt mondta, hogy van egy néni aki minden évben vesz nála fél kiló szaloncukort. Idén 15 szemet vett...









2009. december 21., hétfő
Hmmm
Két dolgot utálok a munkámban. Az egyik ha a kórházban kell arról faggatni hozzátartozót/túlélőt/ sebesültet, hogy akkor mi is történt, a másik meg mikor szegény, nehéz sorsú embereket arról, hogy mennyire szegény. Tegnap jöttem erre rá mikor egy ételosztáson forgattunk és hát bizony nagyon sokan voltak, családosok kisnyugdíjasok és hajléktalanok. Túl sokan, ami már önmagában is elszomorító de arról faggatni őket, hogy „Na milyen ízű a székelykáposzta?” eléggé kiábrándít a munkából. Szégyent láttam a szemükben, nem azt, hogy jaj de szeretnék benne lenni a tv-ben. De hát muszáj volt ilyet is belerakni az anyagba… Végül egy kissé kapatosabb hajléktalan szóba állt velünk, bár ő sem meggyőződésből inkább az alkohol beszélt belőle. Megcsináltuk az interjút, elmondta, hogy finom, aztán mentünk. na ilyenkor szar újságírónak lenni…









Na most volt elég
Ha még egyszer valaki beszól mert a munkámat végzem akkor isten bizony arcon harapom! Na délután a Maolomban fotóztam aranyvasárnapi forgatagot, mert az jó, meg az időmből is kitelt, szóval ráértem meg érdekes téma volt na. Aztán úgy alakult, hogy betévedtem egy borkóstolóra ahol finomabbnál finomabb borokat kóstolhattam, ráadásul mindezt úgy hogy a nyakamban lebegett a frissen szerzett sajtóigazolvány, szóval nagyon metálos újságírós voltam. Egészen addig amíg egy fiatal srác, gondolom, hogy a barátnőjének menőzzön elkezdett ott pattogni, hogy nem kértem a beleegyezését, hogy lefotózzam, meg hogy ő ismeri a jogait és beperel. Ekkor felvilágosítottam, hogy igenis lefotózhatom de ha nem szeretné akkor természetesen nem jelenik meg a kép. Erre, még mindig a barátnő kedvéért, nekiáll pattogni, hogy nem így van és töröljem ki a képet. Hülye fasz! Nem tudom az ilyeneknek mi okoz akkora örömöt abban, hogy pöcs, de biztos hatalmas élmény lehet mert egyre többen vannak. Minden esetre a két szép szeme láttára kitöröltem a képet, had örüljön, hogy most jól megmutatta az asszony előtt. Szóval a legközelebbi ilyennél ütökrúgokharapok, vagy legalább is beszólok valami olyat, hogy „egyél szart”! Ja amúgy a borkóstolóról képek itt…









2009. december 17., csütörtök
máj
Annyira rühellem a májat, hogy nagyon. Az a baj, hogy a kajakiszállítósok akik összeállítják a heti menüt ezt nem tudják, így fordulhatott elő, hogy ma délben májat kellett enni kukoricás rizzsel. Mondjuk ez utóbbit nem bántam mert a kékszemű jutott eszembe róla, szóval ha így nézzük akkor nem is volt olyan szörnyű az a máj...:D
2009. december 16., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)