2009. december 21., hétfő
Hmmm
Két dolgot utálok a munkámban. Az egyik ha a kórházban kell arról faggatni hozzátartozót/túlélőt/ sebesültet, hogy akkor mi is történt, a másik meg mikor szegény, nehéz sorsú embereket arról, hogy mennyire szegény. Tegnap jöttem erre rá mikor egy ételosztáson forgattunk és hát bizony nagyon sokan voltak, családosok kisnyugdíjasok és hajléktalanok. Túl sokan, ami már önmagában is elszomorító de arról faggatni őket, hogy „Na milyen ízű a székelykáposzta?” eléggé kiábrándít a munkából. Szégyent láttam a szemükben, nem azt, hogy jaj de szeretnék benne lenni a tv-ben. De hát muszáj volt ilyet is belerakni az anyagba… Végül egy kissé kapatosabb hajléktalan szóba állt velünk, bár ő sem meggyőződésből inkább az alkohol beszélt belőle. Megcsináltuk az interjút, elmondta, hogy finom, aztán mentünk. na ilyenkor szar újságírónak lenni…









Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése