Elképzelem a kadafalviakat akik harci festéssel az arcukon a lövészárokban kuporogva készülnek a végső rohamra a városháza ellen. Arcukat a fagyos eső mossa kezük véres a régi rendszert védő hivatalnokoktól, szemükben pedig a szabadság és függetlenség lángja ég. A távolból rohamra szólító síp hallik. A torkok összeszorulnak, a kiegyenesített kaszákat szorosabban markolják. Tudják nincs menekvés. A bukás vagy a dicső győzelem lesz osztályrészük amint elcsendesül a világ. Már csak egy utolsó roham, és minden jobb lesz. Függetlenség és szabadság. Csak ez lebeg a szemük előtt. Lábuk megindul, kezük harcra kész.A csata rövid és véres. Véget ért mielőtt elkezdődhetett volna...a vihar elült,Viva la Revolution Kadafalva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése