Ez egy ilyen nap…

Nem akarok se magyarázkodni vagy bármi olyat tenni, ami megmagyarázná a fenti kijelentésemet, pusztán konstatáltam a fenti mondat kétségkívül nagyfokú igazságtartalmát. Ma még kondi, meg a szokásos rutin. Bár inkább lennék Kirgizisztánban elveszve valahol mint újra Dunaújvárosban csücsülve merengenék a kezdő mondat igazságtartalmán. Na de mit lehet tenni, ha az ember csóró, Kirgizisztán messze van, és egyébként is biztos hideg, szóval oda már csak elvből sem megyek. Egyszerűen ma nem tudok úgy megnyilvánulni hogy az ne legyek valami miatt „tahó paraszt” de már nem is érdekel. Még pár hónap és magam mögött hagyom kedvenc szemétdombom, így a legkevésbé sem érdekel már, hogy kinek mi a véleménye. Na nem mintha eddig olyan nagyin izgatott volna a dolog, de faszságokkal ne akarjanak már lelkiismeret furdalást kelteni bennem, mert hát ahhoz egyrészt már nagyfiú vagyok, a másik, hogy legalább okod lenne pattogni!

Na mindegy..

Ez egy ilyen nap…