Ma még csak szerda van, de már most elkapott a „televanatököm” érzés, ami általában szombat-vasárnap környékére prognoztizálható. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy felhúztam magam az iwiw üzenőfalára kihányt sok mocsoktól, ami már megint arról szól, hogy ugyan osszuk már meg mindenkivel életünk minden egyes mozzanatát. Oké. Értem, én vagyok a paraszt, eg az antiszoc, meg az akinek a kutya se fekszik jó helyen, na meg aztán vannak, akiknek ez hatalmas kielégülést jelent, de akkor is.
A másik, hogy ne jelent meg a cikkem az adott diákújságban. Elismerem kissé meredek volt a téma, és talán nem a HÖOK-ot kellett volna leparasztozni, egy fősulis újságban de ha egyszer azok voltak, hát istenem nem tudok mit tenni. Leírtam a tényeket, kommentel ellátva. Ennyi. „Nem volt nyomdaképes…. „ Pedig egy diákújságnak épp arról kellene szólnia, hogy bevállalja azokat a témákat is melyek kissé húzósabbak, vagy épp nagyobb visszhangot válthatnak ki. Na de mindegy e helyett megjelent egy tárgyilagos, objektív, és minden tényanyagot maximálisan közlő cikk, mely jó írás, félreértés ne essék, csak hát…
Majd csak vége lesz már a hétnek és mehetek haza, otthon legalább nyugi van és feltöltődök jókedvel és boldogsággal....